Tilos a szabadtéri égetés Sajóivánkán!
A mai napon - 2020. április 3-án lép - hatályba az az önkormányzati rendelet, mely megszünteti a belterülti és a külterületi zártkerti szabadtéri égetés lehetőségét.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 2015. március 5-én hatályba lépett rendelkezései szerint eddig is tilos volt belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály – így különösen önkormányzati rendelet – megengedi.
A Képviselő-testület ennek a lehetőségét a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló 6/2015.(VI. 3.) önkormányzati rendeletében biztosítoptta, lehetővé téve az avar és kerti hulladék égetését minden hét csütörtöki napján, 16:00 órát követően, a rendeletben meghatározott egyéb feltételek teljesítése mellett. A rendelet vonatkozó részei, a mai naptól hatályukat vesztik.
Tekintettel arra, hogy a településen a hulladékgazdálkodási szolgáltatások körében az eltelt időszakban megteremtésre került minden háztartásnál a komposztálás lehetősége, illetve bevezetésre került a zöldhulladék gyűjtése is, ezért a fenti – megengedő – rendeleti szabályozás további hatályban tartása nem indokolt.
A módosítást a véleményezési jogkörben eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Természetvédelmi és Környezetvédelmi Főosztálya is szükségesnek találta, külön tekintettel arra, hogy Sajóivánka település a Sajó völgye légszennyezettségi zónában helyezkedik el és a kerti hulladék égetése jelentős mértékben hozzájárul a a szálló por szennyezettséghez, ezért általános megtiltása indokolt.
Mindemellett továbbra is kötelező érvényű az OTSZ azon rendelkezése, mely szerint az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
A külterületi szabadtéri égetés szabályai továbbra is változatlanok, arra az OTSZ rendelkezési az irányadók, vagyis főszabályként: külterületen kizárólag az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.
A tervezett tarló,- lábon álló növényzet,- avar,- és egyéb növényi hulladék égetésére vonatkozó kérelmet az irányított égetés helyének, időpontjának és terjedelmének megjelölésével a megkezdés előtt legalább 10 nappal az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatósághoz írásban be kell nyújtani, melyet követően a hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el. Kazincbarcikai Katasztrófavédelmi Kirendeltség 3702 Kazincbarcika, Szent Flórián tér 2. Tel: 48/510-330.
Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza:
a) a kérelmező nevét és címét,
b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
d) az irányított égetés indokát,
e) az égetéssel érintett terület nagyságát,
f) az égetés folyamatának pontos leírását,
g) az égetést végző személyek nevét, címét,
h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.
Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.
Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
A szabadtéren keletkezett tüzek megelőzése érdekében a terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles a közút mindkét oldalán a közút szélétől mérve legalább 3 m széles védősávot kialakítani, a védősávval érintett területet éghető aljnövényzettől, gallytól folyamatosan tisztán tartani.
Az észlelt tűzesetet késedelem nélkül a 105 vagy a 112-es (ingyenes) segélyhívó telefonszámon jelezni kell a tűzoltóságnak!
A szabálytalanságot elkövetővel szemben a Katasztrófavédelmi Kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 49. sora alapján 20.000 – 400.000,- Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szabhat ki.
forrás: HT
2020.04.03.
